Nádasdy Ferenc Múzeum

Huszártörténeti műtárgy

Plakett

NFM - HuT 85.71.1

Plakett NFM - HuT 85.71.1

A tárgy leírása
A plakettet fa alapra erősítették. Mozgalmas jelenetet láthatunk, ágaskodó lován teljes pánzélzatba öltözött lovag indul küzdelembe jobb kezében kopját tartva. A ló hátsó lábainál ALPI felirat. A lótakarón az olimpiai ötkarika, alatta Németország címere. Bal oldalon, lent az aacheni dóm kontúrja.
Alul négy sorban nagybetűs felirat: DER AACHEN LAURENSBERGER RENNVEREIN DEN REITERN BEI DEN OLYMPISCHEN SPIELEN BERLIN UND BEIM INTERNATIONALEN REIT TURNIER IN BAD AACHEN 1936
Magyarul: Az Aachen-Laurensbergi Sportegyesület az 1936-os Berlini Olimpiai Játékok és a Bad Aacheni Nemzetközi Lovasverseny lovasainak. (dd, tzb)


Háttér
Laurensberg a németországi Aachen egyik városnegyede. Itt alakult meg 1898-ban az a versenyegyesület (Laurensberg Rennverein), mely céljául lovasversenyek rendezését tűzte ki. A nagybirtokosokat, gyártulajdonosokat, állattartókat tömörítő szervezet egy régi hagyományt elevenített fel. Nagy Károly frank király, 800-tól császár Aachenben tartotta székhelyét. A hagyomány szerint a császár védnöksége alatt tisztán sportcéllal lovagok vívtak a székvárosban. A sportegyesület a város gyengülő lovassport életét lendítette fel azzal, hogy Soers városrészben e hagyományra építve versenyeket kezdett el szervezni. 
1923-ban a klub felvette a Rennverein Laurensberg-Richterich nevet, majd 1926-tól Aachen-Laurensberger Rennverein, ahogy a plaketten is szerepel. 1925-ben egy hatalmas versenypályát adtak át Soersben. A versenyzők, a lovak és a lovasok kényelmét is kiszolgálták, sőt az újságírók részére távbeszélő berendezéseket telepítettek. A négy napos versenyre mintegy 20 ezer néző látogatott ki, 213 ló 19 versenyben mutathatta meg tudását lovasával együtt. 
1927-ben rendezték meg az első nemzetközi megmérettetést, melyen részt vettek Németország mellett Ausztria, Bulgária, Dánia, Hollandia, Olaszország és Svédország versenyzői. A magyarok közül Pauly Hartmanné a hölgyek díjugratásában Levendula nevű lovával első lett. 
1929-ben rendezték meg az első Nemzetek Díját külön női és férfi kategóriában. Előbbit egy svájci, utóbbit egy svéd lovas nyerte meg. A hölgyek csapatversenyét a magyarok nyerték, Pauly Hartmanné és Orssich grófnő. A programban fogathajtó verseny is szerepelt. A négyesfogatok versenyét Pettkó-Szandtner Tibor huszáralezredes nyerte meg. 
1934-ben több versenyszámban szerepeltek sikerrel  a magyarok, többek közt Bodó Imre százados, Platthy József főhadnagy, Schaurek Ottmár százados, Fodor Aladár hadnagy, Inkey Lajos hadnagy. Pauly Hartmanné szintén eredményes volt. A Rheingold Preis vadászugratást Platthy József nyerte, aki ebben az évben a magyarok közt a legkiemelkedőbb eredményt nyújtotta. Kettő első díjat hozott el 14 helyezés mellett. Magyarország pedig a megszerzett pontok alapján a második helyen végzett Lengyelország mögött.
Az 1935 júniusában rendezett aacheni versenyen Schaurek Ottmár főhadnagy a Nemzetek Díjában egyéniben első helyen futott be Mr. Spokes nevű lovával. Magyarország az ötödik lett, első Németország, második Románia, harmadik Hollandia, negyedik Törökország. Magyarország a többi országgal szemben ekkor nem öt, hanem csak három lovassal tudott indulni. 
1936-ban a berlini olimpia (augusztus 1-16.) után a magyar csapat indult tovább az aacheni versenyre, mely augusztus 23-án kezdődött. 17 nemzet vett részt ekkor a megmérettetésen. A díjlovaglást Pados Gusztáv tábornok nyerte meg Ficsur nevű lovával. A vadászugratásban is sikereket értek el a magyarok, Endrődy Ágoston Keve nevű lován ötödik, az olimpián bronzérmet szerző Platthy József százados Sellőn hatodik, Fodor Aladár főhadnagy hatodik helyen futott be Sárgarózsán. Pauly Hartmanné pedig megnyerte a hölgyek vadászugrató versenyét. A Nemzetek Díjában a magyar lovasok harmadik helyen végeztek, első Németország, második pedig az Amerikai Egyesült Államok csapata lett. 
Az itt látható emléktárgyat felirata szerint azok a résztvevők kapták, akik mind az olimpián, mind az aacheni lovasversenyen indultak. Platthy József olimpiai emlékei közt is láthatjuk a plakettet. Az itt bemutatott műtárgy Schaurek Ottmár hagyatékából jutott a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum huszárgyűjteményébe. (tzb)
A témában ajánljuk még a következő írásunkat:
Platthy József sikere a berlini olimpián


Hírlevél

Küldetésünk az ismeretátadás

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15111 embernek.
Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel hírlevelünkre itt! »





Keressen a Huszáradatbázisban!


Kövessen minket!