Nádasdy Ferenc Múzeum

Huszártörténeti műtárgy

Bodó Sándor: Kováts Mihály ezredes rohamra vezényli huszárait

NFM - HuT 88.15.1

Bodó Sándor: Kováts Mihály ezredes rohamra vezényli huszárait NFM - HuT 88.15.1

Megnevezés:

Festmény

Készítés ideje:

1945 után

1980-as évek

Készítő:

Bodó Sándor

Készítés helye:

USA

Gyűjtés helye:

USA

Méretek:

hosszúság: 132,00 cm

szélesség: 76,00 cm

Anyag:

olaj - vászon

Technika:

festett

Személy:

Kováts Mihály

Háttér
Bodó Sándor festménye az 1775-től 1783-ig tartó Amerikai Függetlenségi Háború egyik epizódjának, a charleston-i csatának állít emléket. Az angol erők 1779 májusában indultak a dél-karolinai város elfoglalására. A védelemben részt vettek lovasegységek is, melyek ezredese a karcagi születésű Kováts Mihály volt. Az ezredes a Habsburg Birodalom jászkun huszáregységében kezdte szolgálatát, de 1777-ben az Amerikai Egyesült Államokba érkezett. Kiképzőtisztként lépett szolgálatba és elkészítette az amerikai lovasság katonai szabályzatát.  
1779 tavaszán érkezett meg egységével Charlestonba. Május 11-én a Kazimierz Pułaski vezette légióval indult támadásra a város felé közeledő angolok ellen. A harcokban nagy kavarodás támadt. Kováts Mihály ezredes súlyos lövési sérülést szenvedett, aminek következtében elhunyt. 
Halálának helyszínét később azonosították és ott emlékművet emeltek. (tzb)
 
A festményről
A festmény a szintén Bodó Sándor által készített Lovas támadás Charlestonban, Dél-Carolinában, 1779. május 11-én című, a Nashville-ben működő Gibbes Art Gallery tulajdonában álló műalkotás változata. A két kép között az eltérés minimális, csupán néhány apró részletre terjed ki. Az arcvonások nem egyformák, a Sárváron található festmény középterében egy odatévedt kutya látható, a nashville-i képen nem szerepel kutya.
A két kép kompoziciójában sem fedezhetünk fel lényeges különbséget. A főalak mindkettőn a Charleston város védelmében hősi halált halt Fabriczi Kováts Mihály ezredes, aki az élen vágtatva kivont karddal vezényli rohamra lovasait az angol állások ellen. Az őt követő kék és zöld zubbonyos huszárok adják átlósan a kompozíció fő vonalát. A kép jobb oldalán menekülő és harcvonalban álló vörös kabátos angolok a középtérben helyezkednek el.
A művész a részletekre is ügyelt, hisz eltekintve néhány huszár ábrázolástól, az arcok általában egyéni, karakteres vonásokat viselnek magukon.
A mozgalmas, de mégis kiegyensúlyozott kompozíció drámaiságát fokozzák a középtér elesett katonáinak holttestei és az előtérben a pusztulás rekvizitumai, eldobott puska, dob, tölténytáska s egy eltévedt megriadt kutya.
A térperspektívát a háttérben a felhős égboltba szinte beleolvadó város sziluettje és jobboldalt a tengeren veszteglő hajók érzékeltetik.
A színek szerepe meghatározó a festményen. Az előtér sötétbarna lovaival szemben a középtérben szürkés-fehér lovak láthatóak. Az egyenruhák, zászlók, nyeregtakarók ellentétes kék és vörös színei jól modulálják az alakokat és dinamikusabbá teszik az amúgy is mozgalmas jelenetet. Mindemellett az erőteljes színekkel dekoratív hatást ér el a művész. (dd)


Hírlevél

Küldetésünk az ismeretátadás

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3804 embernek.
Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel hírlevelünkre itt! »





Keressen a Huszáradatbázisban!


Kövessen minket!