Nádasdy Ferenc Múzeum

Huszártörténeti műtárgy

Bodó Ilona: Huszárparádé Charlestonban

NFM - HuT 88.16.1

Bodó Ilona: Huszárparádé Charlestonban NFM - HuT 88.16.1

Megnevezés:

Festmény

Készítés ideje:

1945 után

Készítő:

Bodó Ilona

Készítés helye:

USA

Gyűjtés helye:

USA

Méretek:

hosszúság: 90,00 cm

szélesség: 61,00 cm

Anyag:

olaj - vászon

Technika:

festett

Címke:

díszszemle

Olaj, vászon.

Bodó Ilona festészete csak dekorativitásában, színhasználatában hasonló férje műveihez. Bodó Sándor realista szemléletű, a klasszikus perspektíva szerint felépített alkotásaival szemben Bodó Ilona történeti tárgyú festményei a "naiv" művészet szabályai vagy inkább szabályokat nélkülöző módszerei szerint készültek. Ő is, akárcsak férje, egy-egy témát több példányban is megfestett, így a Huszárparádé Charlestonban című művet is. Az eltérés a festmények között úgyszólván elhanyagolható, néhány apró figurára terjed ki, kompozíciójukban azonosak.
A sárvári festményen, akárcsak a nashville-in a horizontalitás játszik főszerepet. Az egymástól elkülönülő jeleneteket, csoportokat vízszintes sávokban helyezte el a vásznon. Ez az egyiptomi falfestészetre emlékeztető tablószerűség általában jellemző tröténeti képeire. A festmény előterében hullámzó tengeren vonuló vitorláshajókat és csónakokat láthatunk, melyek a valóságtól eltérően egyforma nagyok, a rajtuk lévő emberalakok méretei pedig túlzóak a hajókhoz viszonyítva. A tengert a szárazföldtől elválasztó fakorlát méreteivel már eleve felbontja a perspektíva szabályait. Nem beszélve a középtérben ábrázolt fő jelenetről, a huszárok felvonulásáról, hisz a lovasalakok legalább tízszer akkorák, mint a hajókon lévő emberek. A festmény hátterében felsorakozó épületek méreteikben még elfogadhatók. Ábrázolásmódjukban viszont inkább a keleti, indiai, kínai perspektivikus szabályoknak engedelmeskednek, azaz nem a mélység irányába, hanem ellenkező irányban rövidülnek. Vagy például a templomhajók és homlokzatok derékszögben kifordulnak a síkból. Egyszóval több nézőpontból láthatóak a tárgyak és a jelenetek. A színhasználatnál a tiszta színekre épít, eltekintve a kép jobb oldalán elhelyezkedő, jelmezbe öltözött csoport jobban árnyalt figuráitól. A színperspektívát is nélkülözi a mű, kivéve a tenger egyre halványuló kékjét, mely viszont így erős ellentétbe kerül a középtér okkersárgájával. Különös, hogy például a huszárok élén lovagló Kováts Mihályt megszemélyesítő lovasalak erős árnyékot vet, de ugyanez más alakoknál nem ismétlődik meg. A háttér házain megjelenő árnyékok pedig teljesen homogének. Mindezektől függetlenül Bodó Ilona tudatosan "naiv" festményét valami különös báj és meseszerűség hatja át.


Hírlevél

Küldetésünk az ismeretátadás

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2529 embernek.
Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel hírlevelünkre itt! »





Keressen a Huszáradatbázisban!


Kövessen minket!