Normál változat

Betű méret növelése Betű méret csökkentése

Betű- és háttérszín kiválasztása: Sárga szöveg, fekete háttérZöld szöveg, fekete háttérFehér szöveg, fekete háttérFehér szöveg, kék háttérFekete szöveg, fehér háttérFekete szöveg, halványkék háttérFekete szöveg, rózsazsín háttérSötétkék szöveg, krém háttérFekete szöveg, sárga háttér

Nádasdy Ferenc Múzeum

Huszártörténeti műtárgy

Főoldal Gyűjtemények Böngészés Gyorslinkek Gyorskeresés Kapcsolat

NFM - HuT 85.71.1

Plakett

Plakett

A tárgy leírása
A plakettet fa alapra erősítették. Mozgalmas jelenetet láthatunk, ágaskodó lován teljes pánzélzatba öltözött lovag indul küzdelembe jobb kezében kopját tartva. A ló hátsó lábainál ALPI felirat. A lótakarón az olimpiai ötkarika, alatta Németország címere. Bal oldalon, lent az aacheni dóm kontúrja.
Alul négy sorban nagybetűs felirat: DER AACHEN LAURENSBERGER RENNVEREIN DEN REITERN BEI DEN OLYMPISCHEN SPIELEN BERLIN UND BEIM INTERNATIONALEN REIT TURNIER IN BAD AACHEN 1936
Magyarul: Az Aachen-Laurensbergi Sportegyesület az 1936-os Berlini Olimpiai Játékok és a Bad Aacheni Nemzetközi Lovasverseny lovasainak. (dd, tzb)


Háttér
Laurensberg a németországi Aachen egyik városnegyede. Itt alakult meg 1898-ban az a versenyegyesület (Laurensberg Rennverein), mely céljául lovasversenyek rendezését tűzte ki. A nagybirtokosokat, gyártulajdonosokat, állattartókat tömörítő szervezet egy régi hagyományt elevenített fel. Nagy Károly frank király, 800-tól császár Aachenben tartotta székhelyét. A hagyomány szerint a császár védnöksége alatt tisztán sportcéllal lovagok vívtak a székvárosban. A sportegyesület a város gyengülő lovassport életét lendítette fel azzal, hogy Soers városrészben e hagyományra építve versenyeket kezdett el szervezni. 
1923-ban a klub felvette a Rennverein Laurensberg-Richterich nevet, majd 1926-tól Aachen-Laurensberger Rennverein, ahogy a plaketten is szerepel. 1925-ben egy hatalmas versenypályát adtak át Soersben. A versenyzők, a lovak és a lovasok kényelmét is kiszolgálták, sőt az újságírók részére távbeszélő berendezéseket telepítettek. A négy napos versenyre mintegy 20 ezer néző látogatott ki, 213 ló 19 versenyben mutathatta meg tudását lovasával együtt. 
1927-ben rendezték meg az első nemzetközi megmérettetést, melyen részt vettek Németország mellett Ausztria, Bulgária, Dánia, Hollandia, Olaszország és Svédország versenyzői. A magyarok közül Pauly Hartmanné a hölgyek díjugratásában Levendula nevű lovával első lett. 
1929-ben rendezték meg az első Nemzetek Díját külön női és férfi kategóriában. Előbbit egy svájci, utóbbit egy svéd lovas nyerte meg. A hölgyek csapatversenyét a magyarok nyerték, Pauly Hartmanné és Orssich grófnő. A programban fogathajtó verseny is szerepelt. A négyesfogatok versenyét Pettkó-Szandtner Tibor huszáralezredes nyerte meg. 
1934-ben több versenyszámban szerepeltek sikerrel  a magyarok, többek közt Bodó Imre százados, Platthy József főhadnagy, Schaurek Ottmár százados, Fodor Aladár hadnagy, Inkey Lajos hadnagy. Pauly Hartmanné szintén eredményes volt. A Rheingold Preis vadászugratást Platthy József nyerte, aki ebben az évben a magyarok közt a legkiemelkedőbb eredményt nyújtotta. Kettő első díjat hozott el 14 helyezés mellett. Magyarország pedig a megszerzett pontok alapján a második helyen végzett Lengyelország mögött.
Az 1935 júniusában rendezett aacheni versenyen Schaurek Ottmár főhadnagy a Nemzetek Díjában egyéniben első helyen futott be Mr. Spokes nevű lovával. Magyarország az ötödik lett, első Németország, második Románia, harmadik Hollandia, negyedik Törökország. Magyarország a többi országgal szemben ekkor nem öt, hanem csak három lovassal tudott indulni. 
1936-ban a berlini olimpia (augusztus 1-16.) után a magyar csapat indult tovább az aacheni versenyre, mely augusztus 23-án kezdődött. 17 nemzet vett részt ekkor a megmérettetésen. A díjlovaglást Pados Gusztáv tábornok nyerte meg Ficsur nevű lovával. A vadászugratásban is sikereket értek el a magyarok, Endrődy Ágoston Keve nevű lován ötödik, az olimpián bronzérmet szerző Platthy József százados Sellőn hatodik, Fodor Aladár főhadnagy hatodik helyen futott be Sárgarózsán. Pauly Hartmanné pedig megnyerte a hölgyek vadászugrató versenyét. A Nemzetek Díjában a magyar lovasok harmadik helyen végeztek, első Németország, második pedig az Amerikai Egyesült Államok csapata lett. 
Az itt látható emléktárgyat felirata szerint azok a résztvevők kapták, akik mind az olimpián, mind az aacheni lovasversenyen indultak. Platthy József olimpiai emlékei közt is láthatjuk a plakettet. Az itt bemutatott műtárgy Schaurek Ottmár hagyatékából jutott a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum huszárgyűjteményébe. (tzb)
A témában ajánljuk még a következő írásunkat:
Platthy József sikere a berlini olimpián