Nádasdy Ferenc Múzeum
Huszártörténeti gyűjtemény
A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye
A Nádasdy Ferenc Múzeum huszárgyűjteménye, valamint ezen alapuló állandó kiállítása egyike az Európában található, a nemzetközileg is ismert és elismert magyar fegyvernem emlékeit bemutató múzeumi egységeknek. Mindhárom múzeum, a franciaországi tarbes-i, illetve a nyíregyházi és a sárvári kiállítások nagy nevű, a hadtörténetben kiemelkedő szerepet játszó huszárezredek hagyatékát gondozza és mutatja be.
A dél-franciaországi Tarbes-ban egy különálló múzeum mutatja be a Bercsényi huszárezred egyenruháit, fegyvereit. A huszárezredet II. Rákócz Ferenc hadserege főparancsnokának, Bercsényi Miklósnak a fia, László hozta létre. Az ezred ma is az alapító nevét viseli, és büszkén vállalja magyar eredetét.
A nyíregyházi Jósa András Múzeum huszárgyűjteménye a szintén gazdag múlttal rendelkező császári és királyi, majd a két világháború között magyar királyi honvéd huszárezred, a Hadik huszárok emlékanyagára építve mutatja be a magyar könnyűlovasok történetét. A helyszín nem véletlen, hiszen nyíregyházi lovas laktanya 1891 óta adott otthont az 1734-ben alapított ezrednek. A kiállítás a laktanya és a huszárezred történetét mutatja be.
A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumba 1983-ban került az egyik legkorábbi huszárezred emlékanyaga. A magyar királyi Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred tiszti karának külföldön élő képviselői az 1970-es évek közepétől egyre határozottabban képviselték azt az álláspontot, hogy a huszárezred Ausztriában található emlékeit megfelelő körülmények között szükséges elhelyezni. A külföldi elhelyezés mellett, elsősorban a Magyarországon élő tisztek javaslatára szóba kerültek hazai múzeumok is. Az egyik lehetőségként Sopron merült fel, melynek lovassági laktanyáját 1884-től kezdve lakta a császári és királyi 9. Nádasdy Ferenc huszárezred, majd a két világháború között ennek jogutódaként elismert magyar királyi Nádasdy Ferenc honvéd huszárezred. A befogadás másik helyszíneként javasolták a sárvári múzeumot, mely a névadó nagyapjának, az 1671-ben kivégzett Nádasdy Ferenc országbírónak a nevét viseli. A Nádasdy család is nyilatkozatban erősítette meg, hogy támogatja a huszár emlékanyag magyarországi múzeumba helyezését. Végül 1983-ban írták alá az ezred tisztikarának képviselői az ajándékozási szerződést. Így került Sárvárra nemcsak a Nádasdy huszárezred tisztikarának emlékanyaga, hanem császári és királyi Radetzky huszárok, illetve a szombathelyi 11-es huszárok néhány tárgya is.
A következő évek során más huszárezredek tagjai is úgy döntöttek, hogy a múzeumnak ajándékozzák huszárezredeik megmaradt, és féltve őrzött relikviáit. 1984-ben báró Splényi Géza a magyar királyi Hadik Andárs 4. honvéd huszárezred emléktárgyait adományozta a sárvári múzeumnak. Ezt követően jelentős sporttrófeák kerültek Sárvárra, többek között a két világháború közötti magyar lovassport kiemelkedő szereplőinek, Schaurek Ottmárnak, Platthy Józsefnek, Selmeczy Lászlónak serlegei, kupái, díjai. Az Amerikai Egyesült Államokból is eljutottak Sárvárra a huszárság történetét idéző képző- és iparművészeti tárgyak, illetve több mint félszáz szablya is segíti a tájékozódást. A személyes tárgyak ajándékozása, mint például kitüntetések, könyvészeti anyag, iratok, ezüst cigarettatárcák egyben jelzik a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum felé megnyilvánuló bizalmat.
A múzeum igazgatója, dr. Söptei István örömmel fogadta be a huszárok emlékanyagát, és féltő gonddal, felelősséggel vigyázta a jelentős gyűjteményt. 1984-ben mutatta be először a múzeum a hazaérkezett emlékeket. A folyamatos adományozásokkal gazdagodó gyűjtemény lehetővé tette, hogy 1988-ban megnyissa kapuit az első magyarországi állandó kiállítás, mely a magyar huszárság történetét mutatja be. Tíz év múlva újították meg, és egészítették ki a nagy sikert hozó tárlatot.
A múzeum munkatársa, Dabóczi Dénes alapos munkájával elkészítette a gyűjtemény egyes tárgyainak múzeumi leírását, és művészettörténeti feldolgozását. A Hadik huszárezred emlékanyagát dr. Bene János, a nyíregyházi múzeum igazgatója végezte el. A fegyveranyagot és az egyenruhákat Koszorús Ödön határozta meg, és írta le. Munkájuk eredményeként jelent meg Sárváron a Huszár Múzeum Baráti Kör kiadásában, két kötetben a Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjtemény tárgyanyagát bemutató katalógus 2000-ben, illetve 2002-ben.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával útjára indítjuk a korábbi évek munkájára alapozva azt az on-line adatbázist, mely először mutatja be a sárvári múzeum teljes Huszárgyűjteményét.