Nádasdy Ferenc Múzeum
Huszártörténeti műtárgy
Ismeretlen festő: Tormási Bauer Ottó főhadnagy portréja
NFM - HuT 83.98.1
Megnevezés:
Készítés ideje:
1931
Gyűjtés helye:
Méretek:
átmérő: 39,00 cm
átmérő: 30,00 cm
Anyag:
Címke:
Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred
Személy:
tormási Bauer Ottó hadnagy
1914. december 11.
A limanovai csata során kézitusában halt hősi halált.
A festményt, mely a tiszti étkezde falát díszítette, az utódezred, a magyar királyi 3. Nádasdy huszárezred készíttette a hősi halottak emlékére 1931-ben.
Háttér
Bauer Ottó 1881-ben született Csepregen. A soproni Bencés Gimnázium elvégzése után egyéves katonai szolgálatát a Nádasdy huszároknál töltötte, majd kérte felvételét a tényleges állományba. 1913. augusztus 20-án nevezték ki hadnaggyá.
Bauer hadnagyot a cs. és kir. 9. számú gróf Nádasdy Ferenc huszárezred 4. századához osztották be. Az ezredet az első világháború kitörésekor Szerbiába irányították, de az állomány nagy részét hamarosan átszállították az orosz frontra.
1914 augusztusának végén a 4. század parancsnokát, del Fabro Alfréd kapitányt (századost) áthelyezték a vezérkarhoz. Helyére gróf Thun-Hohenstein Lénárd kapitányt nevezték ki.
Bauer Ottó századával folyamatosan mozgásban volt. Szeptember közepén az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének a visszavonulását fedező műveletekben vettek részt. Október elején a Monarchia erői újból támadásba lendültek, de ez eredményt nem hozott.
A Nádasdy huszárok részt vállaltak ezekben a hadműveletekben, melyek elsődleges célja a San folyón való átkelés volt. Október végén az oroszok azonban ellentámadásba mentek át. A huszárok, köztük a 4. század, lóról szállva gyalogosan védték állásaikat.
Feladatukat nehezítette a hideg és szeles időjárás. November elején a német hadsereg északon, a Monarchia erői Galíciában újból megkezdték a visszavonulást, melyben a 10. lovashadosztály, kötelékében a cs. és kir. 9. huszárezreddel, feladataként a visszavonulás fedezését határozták meg a Visztula és az oda torkolló Dunajec folyók határolta területen.
A mindennapi járőrözések céljaként az orosz egységek által ellenőrzött területek felderítését határozták meg. A 4. század hírszerző különítményként állandó mozgásban végezte a megfigyeléseket, hozta a híreket.
November 27-én végül az ezredet kivonták a térségből és a Kárpátok felé indították a huszárokat. Időközben a nyugati frontról átirányított német egységek jobban tért nyertek az oroszokkal szemben.
A Nádasdy huszárok december 7-én érkeztek meg Limanovához (ma Lengyelországban). Négy nap múlva a település melletti Jabloniec magaslat elfoglalását határozta el a vezetés. A 4. század a parancsnokot, Muhr Ottmár ezredest követve kapaszkodott fel a dombra december 11-én hajnalban.
Hamarosan kézitusa kezdődött az oroszokkal. A verekedés során Bauer Ottó hadnagy gyalogsági ásóval küzdött, amikor hirtelen lövés érte. Századából szintén itt halt hősi halált a századparancsnok, gróf Thun-Hohenstein Lénárd. Ezredéből pedig Mohr Egon.
A Budapesti Közlöny 1915. április 7-én megjelent számában közlik, hogy az uralkodó, Ferenc József a katonai érdemkereszt 3. osztályát ítélte meg számára a hadiékítménnyel. A posztumusz megkapott kitüntetést a festményen is megörökítették.
1924. december 11-én, a limanovai csata tizedik évfordulóján avatták fel Sopronban a Nádasdy huszárok első világháborús emlékművét, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását. Az emlékműre az első koszorút az ezredparancsnok, Muhr Ottmár özvegye helyezte el. Őt követte Bauer Ottó édesapja, aki koszorúját minden elesett huszár hozzátartozóinak nevében tette le. Legnagyobb fájdalma lehetett az apának, hogy egyetlen fiát veszítette el.
Ajánljuk még:
Küldetésünk az ismeretátadás
Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15826 embernek.
Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.