Nádasdy Ferenc Múzeum
Huszártörténeti műtárgy
Komáromi zászlószalag
NFM - HuT 85.101.1
Megnevezés:
Méretek:
hosszúság: 131,00 cm
szélesség: 17,00 cm
Anyag:
Címke:
A komáromi erőd 1848 szeptemberének végéig osztrák vezetés alatt állt, amikor az osztrák parancsnok és törzskara elhagyta az erődöt. Két hónap után, december elején került sor Komárom első ostromára. Érdemes megjegyezni, hogy az ostromló II. osztrák hadtest élén Ladislaus Wrbna császári-királyi altábornagy állt, aki még ezredesként 1829-től annak a császári-királyi 9. huszárezrednek (1888-tól Nádasdy huszárezred) volt a parancsnoka, melyben gróf Batthyány Lajos, a forradalmi miniszterelnök szolgált 1827-től 1831-ig.
Az első ostrom az osztrákok kudarcát hozta. Ekkor Komáromban a lovasságot a frissen alakult, a karikás ostort mesterien használó Hunyadi huszárok képviselték. Hamarosan azonban több huszáralakulat is érkezett a várba. Márciustól az Attila huszárezred vált egyre aktívabbá, melynek tagjait Komárom környékén toborozták. Szintén itt harcoltak a Lehel huszárok századai, illetve a Bocskai huszárok. Az említett lovas egységeket a szabadságharc folyamán szervezték, azonban az ország határain kívül tartózkodó császári-királyi huszárezredek egy része is hazaszökött, mint például Lenkey János százada. Utóbbi a császári-királyi 6. huszárezred egyik egysége volt, melynek tagjai Galíciából szöktek haza. Történetük Jókai Mór Kőszívű ember fiai című regényéből ismert, igaz, ott Baradlay Richárd személye mögé rejtve.
A császári-királyi 6. huszárezred tulajdonosi (tiszteletbeli) tisztét diplomáciai ajándékként Württemberg királyai viselték, ezért Württemberg huszároknak nevezték őket. A szabadságharc alatt a hazaszökött Lenkey századon kívül végül közel az egész ezred hazaérkezett. Több fronton harcoltak, többek között néhány egysége Komáromban.
A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után Komárom a magyar hadsereg kezén maradt, parancsnokuk Klapka György volt. Egy negyvenezres osztrák hadsereg vette körül az erődöt, de a vár katonáinak egy része kész volt a halálig harcolni. Végül Klapka komoly alkudozásba kezdett az átadás feltételeiről. Több olyan engedményt próbált kicsikarni, mely nemcsak Komárom katonáinak kedvezett volna, hanem országos jelentőségű igényeket is megfogalmazott (például általános amnesztia). Ugyan ezekben a pontokban nem ért el sikert, de a szeptember végén aláírt irat a várvédőknek amnesztiát és biztonságos jövőt ígért.
A vár utolsó magyar katonái 1849. október 4-én hagyták el az erődöt.
A zászlószalagot a Württemberg huszárezred őrizte meg és adta át a sárvári múzeumnak. Elképzelhető, hogy a rajta lévő felirat – Isten vezérelje dicsősséggel vissza – csak később, esetleg a Trianoni békeszerződés után került rá. (tzb)
Küldetésünk az ismeretátadás
Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15835 embernek.
Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.