Betû méret növelése Betû méret csökkentése
Betû- és háttérszín kiválasztása:
Megnevezés:
Készítés ideje:
1700 körül
Gyûjtés helye:
Méretek:
magasság: 75,00 cm
szélesség: 60,00 cm
Anyag:
Címke:
Vászon, olaj.
A lóháton ülõ alak felsõ teste erõteljesen balra fordul és szembenéz velünk. Hosszúkás, finom vonásokkal megfestett arcát barna, hosszú, vállra omló göndörÃtett paróka kereteli. Viselete dÃszes aranyhÃmzésû vörös kabát aranygombokkal, ugyanilyen anyagból készült a derekára tekert rojtos öv is. A kabát felett mellvértet visel, melyre a nyakból széles zsabó lóg le.
Bal kezével a kantárszárat fogja, jobbját csÃpõre teszi. Jobb kezén barna bõrkesztyû fehér prémszegéllyel, felette dÃszes, szürkés selyem ingujj látszódik. Lábán sötét puhabõr csizma, mely alól kilátszódik a vörös, ezüsttel hÃmzett, ezüstszegélyû nyeregtakaró. Ugyanilyen szÃnû és dÃszÃtésû a tarsoly, mely a nyeregkápára függesztett, alatta a kápába helyezett pisztoly.
Kitûnõ megformálású, anatómiailag is hiteles az arabs mén, melyen az ezredparancsnok ül. Szerszámzata, eltekintve a nyeregtakarótól, egyszerû.
A kép bal oldalán egy fa ágai nyõlnak be a kép középterébe. Az elõtér zöldesbarna talaja és légtere megvilágÃtják a távoli tájat. A festmény a huszárgyûjtemény talán egyik legértékesebb képe, noha mind a ló, mind a lovas alakjánál megfigyelhetõk kisebb elrajzolások.
ReprezentatÃv mû, ez abból is következik, hogy a lovasportrék általában ilyen céllal készülnek. Mutatja ezt Pálffy János franciás hajviselete és öltözete is, az allonge-paróka és a justaucorps, a dÃszes hÃmzésû kabát.
Nem véletlen, hisz a kép készültekor már magas tisztséget töltött be. 1663-ban született és 1751-ben halt meg Pozsonyban. Katonai pályáját, mint önkéntes kezdte 17 évesen az Isemburg-féle német gyalogezredben, majd innét a Pálffy-ezredbe, a késõbbi Nádasdy, vagy 9. huszárezredben szolgált zászlótartóként. Bécsnél (1683), Budánál (1686) egyaránt harcolt a török ellen. 1704-ben Horvátország-Szlavónia és Dalmácia bánja lett és lovastábornok. A mindvégig Habsburg-hû fõúr a Rákóczi-szabadságharcban is a Habsburgok oldalán állt, ezért 1709-ben jutalmul tábornagyi rangot kapott, ráadásul Rákóczi helyett Sáros vármegye fõispánja cÃmét is elnyerte. 1711-ben fontos szerepet játszott a szatmári béke létrehozásában, mint ahogy 1722-ben a Pragmatica Sanctio elfogadtatásában. Mindezekért jelentõs adományokat kapott III. Károly királytól, 1724-ben magyar helytartósági tanácsos, 1731-ben országbÃró és a hétszemélyes tábla bÃrája, 1732-ben Pozsony vármegye örökös fõispánja és Pozsony várának fõkapitánya, 1740-ben az Aranygyapjas Rend vitéze, Magyarország fõparancsnoka, 1741-ben Magyarország nádora, 1742-ben a magyarországi hadsereg fõvezére lett. 1688-1700 között a 9. huszárezred ezredparancsnoka volt.