Norml vltozat

Bet mret nvelse Bet mret cskkentse

Bet- s httrszn kivlasztsa: Srga szveg, fekete httrZld szveg, fekete httrFehr szveg, fekete httrFehr szveg, kk httrFekete szveg, fehr httrFekete szveg, halvnykk httrFekete szveg, rzsazsn httrSttkk szveg, krm httrFekete szveg, srga httr

Ndasdy Ferenc Mzeum

Huszrtrtneti mtrgy

Foldal Gyjtemnyek Bngszs Gyorslinkek Gyorskeress Kapcsolat

Megnevezs:

Festmény

Kszts ideje:

18. század eleje

1700 körül

Gyjts helye:

Ausztria

Bécs

Mretek:

magasság: 75,00 cm

szélesség: 60,00 cm

Anyag:

vászon - olaj

Cmke:

Pálffy János gróf

ezredemlék

Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred

NFM - HuT 83.84.1

Ismeretlen festõ: Pálffy János gróf ezredparancsnok lovasportréja

Festmény, c. Gr. Pálffy János portréja

Vászon, olaj.

A lóháton ülõ alak felsõ teste erõteljesen balra fordul és szembenéz velünk. Hosszúkás, finom vonásokkal megfestett arcát barna, hosszú, vállra omló göndörített paróka kereteli. Viselete díszes aranyhímzésû vörös kabát aranygombokkal, ugyanilyen anyagból készült a derekára tekert rojtos öv is. A kabát felett mellvértet visel, melyre a nyakból széles zsabó lóg le.
Bal kezével a kantárszárat fogja, jobbját csípõre teszi. Jobb kezén barna bõrkesztyû fehér prémszegéllyel, felette díszes, szürkés selyem ingujj látszódik. Lábán sötét puhabõr csizma, mely alól kilátszódik a vörös, ezüsttel hímzett, ezüstszegélyû nyeregtakaró. Ugyanilyen színû és díszítésû a tarsoly, mely a nyeregkápára függesztett, alatta a kápába helyezett pisztoly.
Kitûnõ megformálású, anatómiailag is hiteles az arabs mén, melyen az ezredparancsnok ül. Szerszámzata, eltekintve a nyeregtakarótól, egyszerû.
A kép bal oldalán egy fa ágai nyõlnak be a kép középterébe. Az elõtér zöldesbarna talaja és légtere megvilágítják a távoli tájat. A festmény a huszárgyûjtemény talán egyik legértékesebb képe, noha mind a ló, mind a lovas alakjánál megfigyelhetõk kisebb elrajzolások.
Reprezentatív mû, ez abból is következik, hogy a lovasportrék általában ilyen céllal készülnek. Mutatja ezt Pálffy János franciás hajviselete és öltözete is, az allonge-paróka és a justaucorps, a díszes hímzésû kabát.
Nem véletlen, hisz a kép készültekor már magas tisztséget töltött be. 1663-ban született és 1751-ben halt meg Pozsonyban. Katonai pályáját, mint önkéntes kezdte 17 évesen az Isemburg-féle német gyalogezredben, majd innét a Pálffy-ezredbe, a késõbbi Nádasdy, vagy 9. huszárezredben szolgált zászlótartóként. Bécsnél (1683), Budánál (1686) egyaránt harcolt a török ellen. 1704-ben Horvátország-Szlavónia és Dalmácia bánja lett és lovastábornok. A mindvégig Habsburg-hû fõúr a Rákóczi-szabadságharcban is a Habsburgok oldalán állt, ezért 1709-ben jutalmul tábornagyi rangot kapott, ráadásul Rákóczi helyett Sáros vármegye fõispánja címét is elnyerte. 1711-ben fontos szerepet játszott a szatmári béke létrehozásában, mint ahogy 1722-ben a Pragmatica Sanctio elfogadtatásában. Mindezekért jelentõs adományokat kapott III. Károly királytól, 1724-ben magyar helytartósági tanácsos, 1731-ben országbíró és a hétszemélyes tábla bírája, 1732-ben Pozsony vármegye örökös fõispánja és Pozsony várának fõkapitánya, 1740-ben az Aranygyapjas Rend vitéze, Magyarország fõparancsnoka, 1741-ben Magyarország nádora, 1742-ben a magyarországi hadsereg fõvezére lett. 1688-1700 között a 9. huszárezred ezredparancsnoka volt.