Normál változat

Betû méret növelése Betû méret csökkentése

Betû- és háttérszín kiválasztása: Sárga szöveg, fekete háttérZöld szöveg, fekete háttérFehér szöveg, fekete háttérFehér szöveg, kék háttérFekete szöveg, fehér háttérFekete szöveg, halványkék háttérFekete szöveg, rózsazsín háttérSötétkék szöveg, krém háttérFekete szöveg, sárga háttér

Nádasdy Ferenc Múzeum

Huszártörténeti mûtárgy

Fõoldal Gyûjtemények Böngészés Gyorslinkek Gyorskeresés Kapcsolat

Megnevezés:

Festmény

Készítés ideje:

Horthy-korszak

1931

Gyûjtés helye:

Ausztria

Bécs

Méretek:

átmérõ: 39,00 cm

átmérõ: 30,00 cm

Anyag:

vászon - olaj

Címke:

ezredemlék

Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred

Bauer Ottó

hõsi halott

elsõ világháború

NFM - HuT 83.98.1

Ismeretlen festõ: Tormási Bauer Ottó fõhadnagy portréja

Festmény

tormási Bauer Ottó hadnagy
1914. december 11.
A limanovai csata során kézitusában halt hõsi halált.
A festményt, mely a tiszti étkezde falát díszítette, az utódezred, a magyar királyi 3. Nádasdy huszárezred készíttette a hõsi halottak emlékére 1931-ben.

Háttér
Bauer Ottó 1881-ben született Csepregen. A soproni Bencés Gimnázium elvégzése után egyéves katonai szolgálatát a Nádasdy huszároknál töltötte, majd kérte felvételét a tényleges állományba. 1913. augusztus 20-án nevezték ki hadnaggyá.
Bauer hadnagyot a cs. és kir. 9. számú gróf Nádasdy Ferenc huszárezred 4. századához osztották be. Az ezredet az elsõ világháború kitörésekor Szerbiába irányították, de az állomány nagy részét hamarosan átszállították az orosz frontra.
1914 augusztusának végén a 4. század parancsnokát, del Fabro Alfréd kapitányt (századost) áthelyezték a vezérkarhoz. Helyére gróf Thun-Hohenstein Lénárd kapitányt nevezték ki.
Bauer Ottó századával folyamatosan mozgásban volt. Szeptember közepén az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének a visszavonulását fedezõ mûveletekben vettek részt. Október elején a Monarchia erõi újból támadásba lendültek, de ez eredményt nem hozott.
A Nádasdy huszárok részt vállaltak ezekben a hadmûveletekben, melyek elsõdleges célja a San folyón való átkelés volt. Október végén az oroszok azonban ellentámadásba mentek át. A huszárok, köztük a 4. század, lóról szállva gyalogosan védték állásaikat.
Feladatukat nehezítette a hideg és szeles idõjárás. November elején a német hadsereg északon, a Monarchia erõi Galíciában újból megkezdték a visszavonulást, melyben a 10. lovashadosztály, kötelékében a cs. és kir. 9. huszárezreddel, feladataként a visszavonulás fedezését határozták meg a Visztula és az oda torkolló Dunajec folyók határolta területen.
A mindennapi járõrözések céljaként az orosz egységek által ellenõrzött területek felderítését határozták meg. A 4. század hírszerzõ különítményként állandó mozgásban végezte a megfigyeléseket, hozta a híreket.
November 27-én végül az ezredet kivonták a térségbõl és a Kárpátok felé indították a huszárokat. Idõközben a nyugati frontról átirányított német egységek jobban tért nyertek az oroszokkal szemben.
A Nádasdy huszárok december 7-én érkeztek meg Limanovához (ma Lengyelországban). Négy nap múlva a település melletti Jabloniec magaslat elfoglalását határozta el a vezetés. A 4. század a parancsnokot, Muhr Ottmár ezredest követve kapaszkodott fel a dombra december 11-én hajnalban.
Hamarosan kézitusa kezdõdött az oroszokkal. A verekedés során Bauer Ottó hadnagy gyalogsági ásóval küzdött, amikor hirtelen lövés érte. Századából szintén itt halt hõsi halált a századparancsnok, gróf Thun-Hohenstein Lénárd. Ezredébõl pedig Mohr Egon.
A Budapesti Közlöny 1915. április 7-én megjelent számában közlik, hogy az uralkodó, Ferenc József a katonai érdemkereszt 3. osztályát ítélte meg számára a hadiékítménnyel. A posztumusz megkapott kitüntetést a festményen is megörökítették.
1924. december 11-én, a limanovai csata tizedik évfordulóján avatták fel Sopronban a Nádasdy huszárok elsõ világháborús emlékmûvét, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását. Az emlékmûre az elsõ koszorút az ezredparancsnok, Muhr Ottmár özvegye helyezte el. Õt követte Bauer Ottó édesapja, aki koszorúját minden elesett huszár hozzátartozóinak nevében tette le. Legnagyobb fájdalma lehetett az apának, hogy egyetlen fiát veszítette el.