Norml vltozat

Bet mret nvelse Bet mret cskkentse

Bet- s httrszn kivlasztsa: Srga szveg, fekete httrZld szveg, fekete httrFehr szveg, fekete httrFehr szveg, kk httrFekete szveg, fehr httrFekete szveg, halvnykk httrFekete szveg, rzsazsn httrSttkk szveg, krm httrFekete szveg, srga httr

Ndasdy Ferenc Mzeum

Huszrtrtneti mtrgy

Foldal Gyjtemnyek Bngszs Gyorslinkek Gyorskeress Kapcsolat

Megnevezs:

Festmény

Kszts ideje:

Horthy-korszak

1931

Gyjts helye:

Ausztria

Bécs

Mretek:

átmérõ: 39,00 cm

átmérõ: 30,00 cm

Anyag:

vászon - olaj

Cmke:

ezredemlék

Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred

Georgevits György

hõsi halott

elsõ világháború

NFM - HuT 83.99.1

Ismeretlen festõ: Apadiai Georgevits György kapitány portréja

Ismeretlen festõ: Apadiai Georgevits György kapitány portréja

apadiai Georgievits György kapitány
1916. augusztus 31.
Kézitusa során lelte halálát Korytnica falunál (ma: Ukrajna). Holttestét nem találták meg.
A festményt, mely a tiszti étkezde falát díszítette, az utódezred, a magyar királyi 3. Nádasdy huszárezred készíttette a hõsi halottak emlékére 1931-ben.


Háttér
Georgievits Györgyöt a Bécsújhelyi Katonai Akadémia harmadik, befejezõ évének elvégzése után 1908. szeptember 1-jével hadnaggyá nevezte ki az uralkodó, Ferenc József és egybõl a császári és királyi 9. számú gróf Nádasdy huszárezred állományába helyezte. Mivel az uralkodó ebben az évben ünnepelte trónra lépésének 60. évfordulóját, az alkalomra alapított Katonai Jubileumi Keresztet az ifjú hadnagy is megkapta. Fõhadnaggyá 1913-ban léptették elõ. 1912-ben az Oszmán Birodalom ellen támadtak a balkáni államok, Bulgária, Görögország, Montenegró és Szerbia. Az Osztrák-Magyar Monarchia déli határainak védelme érdekében mozgósította hadseregét. A Nádasdy huszárok határõrszolgálatot láttak el a Száva folyó mentén. Georgievits György is szolgálatot teljesített, ezért megkapta az 1913 júliusában alapított 1912/1913. évi Emlékkeresztet, melyet Mozgósítási Keresztnek is neveztek.
Az elsõ világháború kitörésekor a tartalékszázad tisztjeként szolgált és az orosz-lengyel frontra került. 1916 áprilisában a tartalékszázad is csatlakozott saját ezredéhez, ahol Georgievits Györgyöt a 6. századhoz osztották be. Júniusban Luck környékén állomásoztak, ahol az orosz egységek gyakori támadásai komoly nehézséget okoztak, Georgievits felderítõjárõrökben kapott feladatokat, melyek során értékes információkat hozott az oroszok mozgásáról. Az idõszak rendkívül nehéz harcokat hozott, a Bruszilov-offenzíva több helyen is szinte átsöpört az Osztrák-Magyar Monarchia erõin. A hadmûvelet Luck környékén egy félkörívben nyomta vissza az osztrák-magyar csapatokat.
Georgievits fõhadnagy egy járõrözés során orosz lovas járõrökre bukkant, akik lándzsával támadtak. A közelharcban több huszár is életét vesztette, a fõhadnagy azonban ki tudta védeni a csapásokat. A helyszínrõl lova, Gomba segítségével tudott elmenekülni. Miután a veszélybõl huszárjaival megmenekült, egységével sikerrel védett meg egy gázlót, ami ezrede biztonsága miatt volt fontos.
A következõ hetek folyamatos harccal teltek. Közben, augusztus 1-jén a fõhadnagyot századossá léptették elõ. Az ezred  ekkor már Lucktól nyugatra mintegy száz kilométerre, Koritnica (ma Ukrajna) mellett foglalt állást, A hónap végére egyre erõteljesebbé váltak az ellenséges támadások. Augusztus 31-én a hajnali órákban hatalmas tüzérségi támadás vette kezdetét, mely teljesen szétrombolta az osztrák-magyar egységek elõtti drótakadályokat. Georgievits György lövészszázada élén saját szemével látta, hogy egy találat közben negyven beosztott huszárját temetett maga alá egy robbanás. A helyzet egyre kritikusabbá vált, a telefonösszeköttetés nem mûködött. Dél elõtt fél órával az orosz gyalogság is megindult. Hiába volt a folyamatos tûz ellenük, tüzérségi támogatás nélkül esélye sem volt a huszárszázadnak a támadás elhárítására. A százados az elõrerohanó ellenséget látva visszavonulásra adott parancsot. A végrehajtásra már nem került sor, huszárok kézitusába keveredtek, melynek során Georgievits György hõsi halált halt. Az oroszok közben már a hátrébb lévõ állásokba is betörtek, ami miatt különösen nehéz volt a huszároknak kimenekülniük. A tragikus napon 130 huszár nem érkezett vissza, ami az ezrednek egyharmadnyi veszteséget jelentett. A hõsi halottak között volt Georgievits György százados is, akinek holtestét nem sikerült megtalálni. Eltemetésére, hasonlóan sok-sok bajtársához nem kerülhetett sor.
Az 1916. szeptember 1-jén megjelent Budapesti Közlönyben jelent meg a hír, hogy õfelsége, Ferenc József Georgievits századosnak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért „a  legfelsõ dicsérõ elismerés újólag másodszor tudtul  adassák”. A megfogalmazás az Ezüst Katonai Érdemérmet takarta, ami a századosról készült festményen is látható a korábban megkapott Bronz Katonai Érdemérem mellett. Apadiai Georgievits Györgynek azonban nem adta meg az élet, hogy a valóságban egymás mellett viselje e két kitüntetést.