Betû méret növelése Betû méret csökkentése
Betû- és háttérszín kiválasztása: 
Nádasdy Ferenc Múzeum
Huszártörténeti mûtárgy
Megnevezés:
Méretek:
hosszúság: 131,00 cm
szélesség: 17,00 cm
Anyag:
Címke:
NFM - HuT 85.101.1
Komáromi zászlószalag
A komáromi erõd 1848 szeptemberének végéig osztrák vezetés alatt állt, amikor az osztrák parancsnok és törzskara elhagyta az erõdöt. Két hónap után, december elején került sor Komárom elsõ ostromára. Érdemes megjegyezni, hogy az ostromló II. osztrák hadtest élén Ladislaus Wrbna császári-királyi altábornagy állt, aki még ezredesként 1829-tõl annak a császári-királyi 9. huszárezrednek (1888-tól Nádasdy huszárezred) volt a parancsnoka, melyben gróf Batthyány Lajos, a forradalmi miniszterelnök szolgált 1827-tõl 1831-ig.
Az elsõ ostrom az osztrákok kudarcát hozta. Ekkor Komáromban a lovasságot a frissen alakult, a karikás ostort mesterien használó Hunyadi huszárok képviselték. Hamarosan azonban több huszáralakulat is érkezett a várba. Márciustól az Attila huszárezred vált egyre aktÃvabbá, melynek tagjait Komárom környékén toborozták. Szintén itt harcoltak a Lehel huszárok századai, illetve a Bocskai huszárok. Az emlÃtett lovas egységeket a szabadságharc folyamán szervezték, azonban az ország határain kÃvül tartózkodó császári-királyi huszárezredek egy része is hazaszökött, mint például Lenkey János százada. Utóbbi a császári-királyi 6. huszárezred egyik egysége volt, melynek tagjai GalÃciából szöktek haza. Történetük Jókai Mór KõszÃvû ember fiai cÃmû regényébõl ismert, igaz, ott Baradlay Richárd személye mögé rejtve.
A császári-királyi 6. huszárezred tulajdonosi (tiszteletbeli) tisztét diplomáciai ajándékként Württemberg királyai viselték, ezért Württemberg huszároknak nevezték õket. A szabadságharc alatt a hazaszökött Lenkey századon kÃvül végül közel az egész ezred hazaérkezett. Több fronton harcoltak, többek között néhány egysége Komáromban.
A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után Komárom a magyar hadsereg kezén maradt, parancsnokuk Klapka György volt. Egy negyvenezres osztrák hadsereg vette körül az erõdöt, de a vár katonáinak egy része kész volt a halálig harcolni. Végül Klapka komoly alkudozásba kezdett az átadás feltételeirõl. Több olyan engedményt próbált kicsikarni, mely nemcsak Komárom katonáinak kedvezett volna, hanem országos jelentõségû igényeket is megfogalmazott (például általános amnesztia). Ugyan ezekben a pontokban nem ért el sikert, de a szeptember végén aláÃrt irat a várvédõknek amnesztiát és biztonságos jövõt Ãgért.
A vár utolsó magyar katonái 1849. október 4-én hagyták el az erõdöt.
A zászlószalagot a Württemberg huszárezred õrizte meg és adta át a sárvári múzeumnak. Elképzelhetõ, hogy a rajta lévõ felirat – Isten vezérelje dicsõsséggel vissza – csak késõbb, esetleg a Trianoni békeszerzõdés után került rá. (tzb)