Normál változat

Betû méret növelése Betû méret csökkentése

Betû- és háttérszín kiválasztása: Sárga szöveg, fekete háttérZöld szöveg, fekete háttérFehér szöveg, fekete háttérFehér szöveg, kék háttérFekete szöveg, fehér háttérFekete szöveg, halványkék háttérFekete szöveg, rózsazsín háttérSötétkék szöveg, krém háttérFekete szöveg, sárga háttér

Nádasdy Ferenc Múzeum

Huszártörténeti mûtárgy

Fõoldal Gyûjtemények Böngészés Gyorslinkek Gyorskeresés Kapcsolat

Megnevezés:

Fénykép

Készítés ideje:

I. világháború

dualizmus kora

1914

Gyûjtés helye:

Magyarország

Sárvár

Tárgycsoport:

fotók

Méretek:

szélesség: 14,50 cm

hosszúság: 15,20 cm

Anyag:

papír

Címke:

Förster Lajos

NFM - HuT 86.16.1

Förster Lajos huszárhadnagy, aranysarkantyús vitéz

Fotó (újság)

Újságfotó (zászlós rendfokozat).

Káván (Pest megye) született 1882. május 24-én. Édesapja Förster Aurél (1852-1932), Monor országgyûlési képviselõje volt 1910-1918 között. Humoráról sokszor szólnak a korabeli sajtóban. Édesanyja Magyary Kossa Anna (elhunyt 1918. január 28-án). Testvére Förster Beatricze. 
A Pest megyei Kunszentmiklós szolgabírójaként felmentést kaphatott volna a katonai szolgálat alól, de az I. világháború a frontra indult a m. kir. 1. honvéd huszárezred kötelékében. Elõször altiszt, majd zászlós lett, majd hadnagy, végül fõhadnagy (1916. február).
A keleti frontra került alakulatával, ahol 1915 júniusában súlyos tüdõlövést kapott a Dobronoutz (ma Dobrovnic, Ukrajna) melletti csatában. I. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. 1917 januárjában a román fronton srapnellgolyótól könnyebben megsebesült a lábfején.
Kitüntetései:
- III. osztályú katonai érdemkereszt hadidíszítménnyel és a kardokkal,
- I. és II. osztályú ezüst és bronz vitézségi érem,
- Károly csapatkereszt,
- sebesülési érem.
IV. Károly magyar királlyá koronázásakor (1916. december 30.) aranysarkantyús vitézzé avatta az új uralkodó.
Szolgabíróként nem volt minden esetben pozitív a megítélése. 1912-ben például komoly összeütközésbe került egy dunavecsei lakossal, akit egy éjjel megvert. Ugyan elismerte tettét, mégis az áldozatot büntették meg. 
Részt vett 1921-ben a nyugat-magyarországi harcokban. A Förster-féle szabadcsapat a Prónay Pál vezette déli felkelõhadsereg kötelékében harcolt.
Az elsõ világháború után az Ébredõ Magyarok Egyesülete antiszemita szervezet egyik vezetõ tagja volt. 1920-ban, majd 1922-ben a belügyminiszter felfüggesztette kunszentmiklósi fõszolgabírói állásából.
Valószínûleg tífusz fertõzésben hunyt el 1924. március 8-án.
Felesége Gajzágó Ilona volt, lányuk Marianne. (tzb)