Normál változat

Betû méret növelése Betû méret csökkentése

Betû- és háttérszín kiválasztása: Sárga szöveg, fekete háttérZöld szöveg, fekete háttérFehér szöveg, fekete háttérFehér szöveg, kék háttérFekete szöveg, fehér háttérFekete szöveg, halványkék háttérFekete szöveg, rózsazsín háttérSötétkék szöveg, krém háttérFekete szöveg, sárga háttér

Nádasdy Ferenc Múzeum

Huszártörténeti mûtárgy

Fõoldal Gyûjtemények Böngészés Gyorslinkek Gyorskeresés Kapcsolat

Megnevezés:

Festmény

Készítés ideje:

1945 után

1980-as évek

Készítõ:

Bodó Sándor

Készítés helye:

USA

Gyûjtés helye:

USA

Méretek:

hosszúság: 132,00 cm

szélesség: 76,00 cm

Anyag:

olaj - vászon

Technika:

festett

Címke:

Kováts Mihály

NFM - HuT 88.15.1

Bodó Sándor: Kováts Mihály ezredes rohamra vezényli huszárait

Bodó Sándor: Kováts Mihály ezredes rohamra vezényli huszárait

Háttér
Bodó Sándor festménye az 1775-tõl 1783-ig tartó Amerikai Függetlenségi Háború egyik epizódjának, a charleston-i csatának állít emléket. Az angol erõk 1779 májusában indultak a dél-karolinai város elfoglalására. A védelemben részt vettek lovasegységek is, melyek ezredese a karcagi születésû Kováts Mihály volt. Az ezredes a Habsburg Birodalom jászkun huszáregységében kezdte szolgálatát, de 1777-ben az Amerikai Egyesült Államokba érkezett. Kiképzõtisztként lépett szolgálatba és elkészítette az amerikai lovasság katonai szabályzatát.  
1779 tavaszán érkezett meg egységével Charlestonba. Május 11-én a Kazimierz Pu³aski vezette légióval indult támadásra a város felé közeledõ angolok ellen. A harcokban nagy kavarodás támadt. Kováts Mihály ezredes súlyos lövési sérülést szenvedett, aminek következtében elhunyt. 
Halálának helyszínét késõbb azonosították és ott emlékmûvet emeltek. (tzb)
 
A festményrõl
A festmény a szintén Bodó Sándor által készített Lovas támadás Charlestonban, Dél-Carolinában, 1779. május 11-én címû, a Nashville-ben mûködõ Gibbes Art Gallery tulajdonában álló mûalkotás változata. A két kép között az eltérés minimális, csupán néhány apró részletre terjed ki. Az arcvonások nem egyformák, a Sárváron található festmény középterében egy odatévedt kutya látható, a nashville-i képen nem szerepel kutya.
A két kép kompoziciójában sem fedezhetünk fel lényeges különbséget. A fõalak mindkettõn a Charleston város védelmében hõsi halált halt Fabriczi Kováts Mihály ezredes, aki az élen vágtatva kivont karddal vezényli rohamra lovasait az angol állások ellen. Az õt követõ kék és zöld zubbonyos huszárok adják átlósan a kompozíció fõ vonalát. A kép jobb oldalán menekülõ és harcvonalban álló vörös kabátos angolok a középtérben helyezkednek el.
A mûvész a részletekre is ügyelt, hisz eltekintve néhány huszár ábrázolástól, az arcok általában egyéni, karakteres vonásokat viselnek magukon.
A mozgalmas, de mégis kiegyensúlyozott kompozíció drámaiságát fokozzák a középtér elesett katonáinak holttestei és az elõtérben a pusztulás rekvizitumai, eldobott puska, dob, tölténytáska s egy eltévedt megriadt kutya.
A térperspektívát a háttérben a felhõs égboltba szinte beleolvadó város sziluettje és jobboldalt a tengeren veszteglõ hajók érzékeltetik.
A színek szerepe meghatározó a festményen. Az elõtér sötétbarna lovaival szemben a középtérben szürkés-fehér lovak láthatóak. Az egyenruhák, zászlók, nyeregtakarók ellentétes kék és vörös színei jól modulálják az alakokat és dinamikusabbá teszik az amúgy is mozgalmas jelenetet. Mindemellett az erõteljes színekkel dekoratív hatást ér el a mûvész. (dd)